Gárdonyi Lajos
| Gárdonyi Lajos | |
 | |
| Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929) | |
| Született | Grünberger Lajos 1896. október 27. Budapest |
| Elhunyt | 1945 (48-49 évesen) Bor |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | színész |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gárdonyi Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gárdonyi Lajos névvariáns: Grünberger Lajos[1] (Budapest, 1896. október 27. – Bor, 1945) színész.
Élete
[szerkesztés]Grünberger Móric és Rosenberg Fanni fia. Egyik testvére Pap Géza festőművész volt. Iskoláit Budapesten végezte. 1920-tól Rákosi Szidi színiiskolájába járt, az év végi vizsgán feltűnt a Nebántsvirág című operett Loriot őrmester szerepében. 1920-ban még mint növendék a Belvárosi Színház szerződtette. 1925-ben a Vígszínház színésze lett, ahol szeptember 25-én mutatkozott be John Galsworthy Úriemberek című színművének Ricardos szerepében. Ettől kezdve karrierje felfelé ívelt, 1938-ig a Vígszínház tagja maradt. Közben több színházban is fellépett, leghosszabb ideig, 1926 és 1937 között a Teréz körúti Színpadon. 1929-ben vette fel a Gárdonyi nevet (261488/1929. BM. eng. szám). 1929. július 1-jén Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála öt évvel fiatalabb, ceglédi születésű Fodor Annát, Fodor Gyula és Pláget Mária lányát.[2]
1939-től a zsidó vagy zsidónak minősülő színészek legnagyobb része nem lehetett színház tagja. Ezért 1940-től Gárdonyi Lajost is csak az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület (OMIKE) rendszeres színielőadásain láthatta a közönség. Miután behívták munkaszolgálatra, a szerbiai Borba vezényelték, ott érte a halál.
Visszaemlékezéseit Véletlenül történt címmel adták ki (Budapest, 1942).
„Epizodista volt, hivatalos elkönyvelés szerint komikus. De nem emlékszem egyetlen alakításra sem, amelyben csak a humort és kacagást szolgálta volna. Minden jellemalakjának, amelyet színpadra vitt, valami különös háttere volt, olyan légköre, amely a legkacagtatóbb figurával is a meghatottság és szánalom érzését tudta kiváltani.”[3]
Színházi szerepeiből
[szerkesztés]- John Galsworthy: Úriemberek – Ricardos
- Szenes Béla: Gazdag lány – Kovács tanár
- Molnár Ferenc: A vörös malom – Postatiszt
- Molière: Dandin György – Colin
- Molnár Ferenc: Liliom – Hugo
- Móricz Zsigmond: Úri muri – Ügyvéd
- Boross Elemér: Egy ember, aki folyton nevet – Páciens
- Rogoz Oszkár: Péntek 13. – Könyvelő
Filmszerepei
[szerkesztés]- 1938 A falu rossza – Kocsmáros
- 1937 Hetenként egyszer láthatom – Iliczky úr
- 1936 Dunaparti randevú – Bellák
- 1936 Szenzáció – Főszerkesztő (Keretjáték)
- 1936 Sárga csikó – Zinger Ficzek
- 1936 Ember a híd alatt – Mandl
- 1936 Café Moszkva – Izsák, a csempész
- 1936 Barátságos arcot kérek – Mary apja
- 1935 Nem élhetek muzsikaszó nélkül – Fodor
- 1935 Budai cukrászda – Sakkozó
- 1935 Szent Péter esernyője – Münz Móric
- 1935 Köszönöm, hogy elgázolt
- 1934 Az iglói diákok – Gyémánt Adolf
- 1933 Iza néni
- 1932 Tavaszi zápor – Vendég a kávéházban
- 1931 Hyppolit, a lakáj
- 1931 A kék bálvány – Heckmann, Big Tom's Friend
- 1930 Kacagó asszony
- 1930 Csak egy kislány van a világon – Ügynök
- 1923 Arsène Lupin utolsó kalandja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gárdonyi Lajos. Magyar Életrajzi Index
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Budapest VI. ker. állami házassági akv. 935/1929. folyószáma alatt.
- ↑ Bálint Lajos: Művészbejáró. Szépirodalmi Könyvkiadó, 1964. [2014. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Szerk. Schöpflin Aladár. Magyar színművészeti lexikon, 101. o. (1929–1931). Hozzáférés ideje: 2014. március 20.
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Gárdonyi Lajos az Internet Movie Database oldalon (angolul)
További információk
[szerkesztés]- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. Budapest, Blaha Lujza Emlékbizottság, 1927.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
- Magyar filmlexikon I–II. Szerk. Veress József. Budapest: Magyar Nemzeti Filmarchívum. 2005. ISBN 963-7147-45-4
- Mudrák József – Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
- (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
- Révai új lexikona VIII. (Gal–Gyi). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2001. ISBN 963-901-517-2
- Új magyar életrajzi lexikon II. (D–Gy). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8
